1. fond Zsinati iratok 1791-1992

17,23 ifm

A Református Egyetemes Zsinat négy éves előkészület után 1881. október 31-én ült össze Debrecenben öt egyházkerület részvételével (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli - és Erdélyi). Mind az egyház belső és külső élete szükségessé tette egy országos egyházi szervezet, egy egységes magyar református egyház létrejöttét. 1867. decemberében ülésezett Pesten mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő generális konvent, ahol megfogalmazódott az az igény, hogy a konvent alakuljon át a véleményt cserélő, tanácsadó testületből országos egyházi központi hivatallá, mely végrehajtó hatalommal is bír. Három kerület támogatta a tervet, csak Tiszántúl nem. 1873-ban ismét előkerült a javaslat -a magyar és erdélyi református egyházak legfelső képviseleti és kormányzó testülete- legyen a generális konvent, de még mindig nem értetettek egyet a kerületek képviselői. Az 1877. novemberében Budapesten ülésező generális konventen már a tiszántúliak kezdeményezték az országos hatáskörű szervezet létrehozását, mely megteremtené a magyarországi református egyház egységét és alkotmányát. Eddig minden kerületnek csak az általa hozott döntéseket kellett végrehajtania, a generális konvent végzései nem bírtak kötelező érvénnyel.

Az 188l-es debreceni Zsinat megalkotta a magyar reformátusság egységét, s olyan helyzetet teremtett, melynek alapján a későbbi zsinatok megalkothatták egyházunk alkotmányát: a többségi rendszert, a testületi kormányzást és a paritást, szervezeti és jogi rendjét, intézményes szolgálatát. A gyülekezeteket az egyházmegyék, az egyházmegyéket a kerületek, a kerületeket pedig a zsinat alá rendelték, melyeket testületek vezetnek. Minden kormányzótestületben egyenlő számú lelkész és világi vesz részt, kivéve a presbitériumot.

A presbitériumot a gyülekezet tagjai választják, míg presbitériumok az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés és a zsinat tagjait választják. Létszáma 116 fő volt.

Az 1881-es Zsinat teremtette meg a Közalapot (1883-tól működik), egyházunk gazdálkodását és a Nyugdíjintézetet (1896-tól működik) és rendelkezett iskoláiról.