83. fond Bethlen hagyaték

Gróf Bethlen István (Gernyeszeg 1874. okt.8.-Szovjetunió 1946) miniszterelnök, a Horthy - rendszer vezető politikusa. Erdélyi nagybirtokos családból származott.

Iskolái: budapesti egyetemen jogot, Magyaróváron mezőgazdasági akadémiát végzett. Az MTA-tagja 1928-1945 között.

1901-től 1903-ig szabadelvű párti, 1904-től 1913-ig függetlenségi párti, 1913-tól 1918-ig alkotmánypárti képviselő. Az ellenforradalmi Nemzeti Egyesülés Pártja az Ő kezdeményezésére 1919 februárjában jött létre.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, ott a szegedi kormány képviselőjeként az ellenforradalmi komité egyik vezetőjévé vált.

1920-ban tagja volt magyar békedelegációnak.

1921. április 14-én miniszterelnök lett. 1921. novemberében elfogadtatta a parlamenttel a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényjavaslatot. 1921. december 22-én a szociáldemokrata párttal titkos politikai egyezséget kötött (Bethlen-Peyer paktum). 1922 februárjában belépett a Kisgazda Pártba, amelynek egyik vezetője lett. E pártból és a hozzá csatlakozott konzervatív pártokból létrehozta a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Pártot (Egységes Párt), amely a későbbi kormánypárt alapját képezte. 1922-ben rendeletben szűkítette a választójogot és visszaállította a nyílt szavazás rendszerét a városok kivételével. 1927 áprilisában Bethlen István Rómában tárgyalt Mussolinivel ahol aláírták az olasz-magyar barátsági szerződést.

1931augusztusában lemondott a miniszterelnökségről.

Az 1939-es választások után Horthy kinevezte a felsőház örökös tagjává. 1943-44-ben az angolszászok felé forduló konzervatív politikai irányzatnak az egyik vezetője lett. 1946-ban, a Szovjetunióban halt meg hadifogságban.